(Dr. Varga Rita, Dr. Kovács Emese)

A FULL-TECH, – magyarországi implantátum és implantológiai műszergyártó Kft. – több mint 3 éve rendezte meg először orvosok számára az implantológiával kapcsolatos elméleti tanfolyamát. Azóta az orvosok és technikusok számára rendezett egymásra épülő, – de önállóan is elvégezhető – elméleti kurzusok mind sebészeti, mind implantológiai protetikai vonatkozásban bővültek gyakorlati Hands-on tanfolyamokkal. Ilyen alkalmakkor a jelentkezők önállóan próbálhatják és sajátíthatják el a különböző lépésekhez alkalmazott technikákat. Nem ritka a résztvevők igényei szerint megrendezésre kerülő tanfolyam sem. Ezért várhatóan az őszi szemeszterben kerül megrendezésre a sebészeti lebenyképzési és sebegyesítési, varrástechnikai gyakorlati tanfolyam, illetve asszisztensek részére szervezett implantológiai gyakorlati képzés,- mint új kurzusok.

Az implantológiával foglalkozó fogtechnikusok részéről felmerülő igényre reagálva, először tavaly májusban a FULL-TECH Majális keretén belül szerveztek technikusi összejövetelt. Itt vetődött fel az elképzelés, hogy a következő összejövetelt, érdemes lenne úgy megrendezni, hogy a jelentkező technikusok, azonos szituáció(k)ra készítenek el egy-egy fogtechnikai munkát. Ezáltal alkalom nyílna az elkészült fogművek, technikai munkák egymás előtti bemutatására, összehasonlítására és értékelésére. Ez egyben jó alkalmat adna az implantációs protetikában felmerülő fogorvost és fogtechnikust egyaránt érintő kérdések feldolgozására, megbeszélésére.

Értékelési szempontként szerepelt a munka technikai megoldásának kiválasztása és megvalósítása, melyek között többféle érdekes pótlási módszert láthattunk a cementezhető pótlásokon kívül, átmenőcsavarral rögzített korona-hídpótlást  és titánvázas fogművet is. Az átmenő csavaros koronák vázai precíz munkával, kiégethető technikai fejek felhasználásával kerültek megöntésre, ahol külön szakértelmet kíván a vékony elfordulás-gátló rész megöntése. Ugyanolyan 1-2 százados pontosságot kell elérni az implantátum és fej elfordulásgátlás biztosító része között, mint a gyári fejek esetén, valamint a zárófelszíni résmentes zárást is biztosítani kell magán a vázon, mert ebben az esetben ez a váz részét képezi. Az antagonista nélküli szabadvégek, a korona eltúlzott distális irányú kiterjesztése mind higiéniai szempontból, mind konstrukciós szempontból hibásak.

A fentiek alapján a pályázat meghirdetésére nyár végén került sor négy különböző, de minden résztvevő számára azonos feladat kiírásával.  Az első elkészítendő munka két implantátumra készült sorvégi foghiány rögzített pótlásának megoldása volt. A második munka sorközi két implantátumon elhorgonyzott rögzített fogpótlás elkészítése volt. Mindkét esetben megadtuk a fogszínt is a későbbi könnyebb összevethetőség miatt. Végül az utolsó két munkához egy extrém nagy fogívű páciens számára elkészítendő – nyitott, illetve zárt kanalas lenyomatvételi technikához készített – egyéni kanalakat kértünk. A munkák elkészítéséhez az összes technikai felszerelést- artikulátort, implantátum fejeket, lenyomatokat, technikai implantátumokat – a FULL-TECH Kft. biztosította, a többi szükséges anyagról maguk a jelentkező laborok gondoskodtak.

A felhívásra öt labor technikusai jelentkeztek:

• Bony Dent / T-Dent Press – Pomáz (Keresztes Tamás, Nyúl Violetta)
• Dentál Union Kft. – Budapest (Csirszka Mónika, Horváth János, Molnár Attila)
• Lőrincz Dental – Budapest (Csizmadia Tamás)
• Nagy Lajos laboratóriumából – Gyuláról (Papp Eszter, Szlávik Krisztina)

Az összejövetel napján 12 technikus és 3 orvos kolléga gyűlt össze, minden elkészített munkát a laborok képviselője mutatott be, majd megbeszélésre kerültek a készítésnél felmerülő nehézségek és hibák is. Az első értékelést a megadott szempontok alapján az összejövetel résztvevői végezték el 1-10-ig terjedő skálán történő pontozással. A későbbiekben értékelték még a Magyar Fogtechnikai Társaság Szakmai Bizottságának tagjai- Kónya János elnök fogtechnikus mester vezetésével- gyakorló implantológiai protetikus és gnatológus szemmel Dr. Kádár László adjunktus úr, Dr. Jász Máté illetve Hajdu Zoltán klinikai fogtechnikus mester a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani klinikájáról.

Általánosságban elmondható, hogy minden jó fogtechnikai munka előfeltétele a jó lenyomat és a pontos harapás regisztráció. Hiányukban nem készíthető el a szájképleteket valósághűen tükröző minta, amely alapfeltétele az arra készülő kifogástalan munkának. Ennek megfelelően az első értékelési szempont, a mintakészítés kivitelezése, minősége volt, melyről elmondható, hogy ennek az elvárásnak természetesen minden labor eleget tett. Kifogásolható volt azonban, csaknem minden résztvevő munkája esetén a minták beartikulálása, a rágósík beállítása, illetve a középértékű artikulátorok adta lehetőségek kihasználása.

Gnatológiai szempontból a rágósík artikulátorba történő hibás felvételből fakadóan, az artikulációs mozgásokat nehéz volt megítélni, azonban az occlusiós viszonyok többnyire megfeleltek az elvárásoknak.

A fejek előkészítésénél, frézelésénél általánosságban leírható, hogy mindhárom értékelési csoportban az orthon vállal előkészített fejek kaptak több pontot, mivel ezek felelnek meg legjobban a mai parodontológiai és esztétikai elvárásoknak. Fontos kihangsúlyozni főként a cementezett fogpótlásoknál, a rögzítettséget adó felszín nagyságát, – ennek függvényében törekedni kell a megfelelő, nagyobb felületet adó behelyezési irány megválasztására. A csonk – ez esetben az implantátumban csavarral rögzülő fej – magasságának el kell érnie a minimálisan 4 mm-t a gingiva felett a jó rögzítés érdekében,ellenkező esetben a teljes fogművet javasolt átmenőcsavarral az implantátumhoz rögzíteni.

A váz és a felépítmény illeszkedésének vizsgálatánál, a vázak illeszkedését könnyen lehet ellenőrizni, mert a levehető műíny ezt lehetővé teszi, viszont a porcelán viszonyát már nehezebb megfigyelni, hiszen a kevésbé rugalmas műíny gyakran elnyomja a pótlásokat. A rágófelszín kialakításánál a túlzott redukció, vékony csücskök ugyanúgy nem megfelelőek, mint a túldimenzionált csücsöklejtők és a széles rágófelszín.

Az elkészített fogmű illeszkedésénél a száj képleteihez és a hídtag kiképzésénél magas pontszámot kaptak azok a munkák, ahol a hézagfogak szépen alámoshatóak voltak, –pontszerűen, szinte gömbfelszínként érintkeztek a gingivával- megfelelőek voltak a kontaktpontok, elfogadható mértékben voltak redukálva orovestibuláris irányban.

Az egyéni kanalak készítésénél akár zárt, akár nyitott kanalas technikához készítve megállapítható sajnos, hogy a feladattal mindegyik labor nehézségbe ütközött és nem tudta maradéktalanul megoldani. Ezt főként a lenyomati fejeket kellő mértékben megrögzítő lenyomatanyag helyét fenntartó térköz helytelen meghatározása okozta. Fontos a lenyomatanyag megtartása szempontjából, hogy a térköz minden irányban a lenyomati fejektől mérten 3-4 mm legyen, ennél kisebb tér már nem biztosítja a megfelelő rögzülést, nagyobb tér viszont és főként vertikális irányban nehezíti a kanál szájba történő behelyezését. A zárt és nyitott kanalas lenyomatvételi technika különbözősége miatt a zárt kanál alatt és a lenyomati fejek fölött szintén biztosítani kell a térközt a lenyomatanyag számára. A nyitott kanalaknál pedig a lenyomati fejek fölött kell perforálni a kanalakat méghozzá az implantátum behelyezéséből adódó szögeltéréseket is figyelembe véve. Nyilvánvaló feltétel, hogy a kanál teljes mérete a szájviszonyainak feleljen meg, tehát betehető és eltávolítható legyen. A kanál nyeleinek helykiválasztása pedig valóban ezt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a behelyezést és eltávolítást, nyitott kanalas technika esetén például ne tegye lehetetlenné a csavarok kanálon keresztüli eltávolítását.

Mindezen szempontok alapján a kiírt pályamunkák értékeléseinek összesítése után szoros verseny alakult ki az első és második hely között a pontozás alapján. Az első helyre a Dentál Union Kft. (Csirszka Mónika, Horváth János, Molnár Attila), a második helyre a Lőrincz Dental (Csizmadia Tamás) labor munkája került, majd a harmadik és negyedik helyen holtversenyben a Bony Dent / T-Dent Press (Keresztes Tamás, Nyúl Violetta) és Nagy Lajos technikai laborja (Papp Eszter, Szlávik Krisztina) végzett.

A tartós, esztétikai igényeknek, biológiai és higiénés szempontoknak is megfelelő implantációs fogpótlások elkészítése speciális szaktudást igényel mind az implantológiai protetikát művelő fogorvos, mind a fogművet készítő labor munkatársai részéről. Nagyon fontos a jó kommunikáció mindkét fél között, illetve, hogy az orvos egyértelműen közvetíteni tudja a páciens és saját maga által elképzelt elvárásokat a fogtechnikusok felé, mert csak ebben az esetben tudják közös munkával elérni a legmegfelelőbb eredményt.

A résztvevők és a véleményezők is jó ötletnek tartották ebben a formában megrendezett összejövetelt és kezdeményezést, így reményeink szerint 2010 őszén újból megrendezésre kerülhet, talán még több labor képviseletével az újabb eszmecsere és „megmérettetés”.

Még egyszer megköszönve a résztvevő fogtechnikusok munkáit, a FULL-TECH Kft. honlapján megjelenő kiírás alapján ebben az évben is várja a jelentkezőket a fogtechnikai tanfolyamra!